Feladatalapú szerződésnél nem órát, hanem elvégzett munkát vásárol. Sorra vesszük, mit érdemes rögzíteni benne a feladatleírástól a kilépésig.
Feladatalapú együttműködésnél a megrendelő nem létszámot és nem ledolgozott órákat vásárol, hanem elvégzett munkát. Ez csak akkor működik, ha a szerződés pontosan rögzíti, mi a feladat, hogyan mérik a teljesítést, és ki miért felel. Egy homályos szerződés ugyanazokat a vitákat hozza vissza, amelyek elől a megrendelő a kiszervezést választotta.
Az alábbi szempontok a munkaerő-outsourcing bármely területén érvényesek, a raktári árumozgatástól az ipari takarításig.
A feladat pontos leírása
A szerződés legfontosabb része a feladatleírás. Érdemes rögzíteni benne:
- mely feladatok tartoznak bele, és melyek nem,
- hol, mekkora területen és milyen műszakrendben kell elvégezni őket,
- a várható mennyiségeket és a csúcsidőszakokat,
- az eseti vagy időszakos feladatok kezelését.
Egy ipari takarítási szerződésben például külön tétel lehet a csarnokok és raktárterek rendszeres takarítása, a pihenő- és irodaterületek tisztán tartása, a higiéniai fertőtlenítés, a nehezen hozzáférhető területek takarítása és az időszakos nagytakarítás. Minél konkrétabb a lista, annál kevesebb a későbbi értelmezési vita. Ilyen feladatokból áll az intézményi és raktártakarítás szolgáltatásunk is.
Minőség, mérés és riport
A „jó munka” mindenkinek mást jelent, ezért mérhetővé kell tenni. Minőségi kritérium és teljesítménymutató lehet például:
- a műszakok lefedettsége,
- a határidőre elvégzett feladatok aránya,
- egy közösen elfogadott ellenőrzőlista szerinti megfelelés,
- a reklamációk száma és kezelési ideje.
Rögzíteni kell azt is, ki és milyen gyakran ellenőriz, milyen formában és milyen rendszerességgel készül riport, és mi történik eltérés esetén. Hasznos, ha a riport nemcsak a hibákat, hanem a lefedettséget és az elvégzett mennyiséget is mutatja, így a megrendelő pontosan látja, mit kapott a díjért. A konkrét célértékeket mindig az adott működéshez kell igazítani.
Felelősségek és munkavédelem
Egy egyszerű felelősségi mátrix sok félreértést előz meg. Minden tételnél legyen egyértelmű, hogy a megrendelő vagy a szolgáltató felel érte:
- a dolgozók toborzása, betanítása és beosztása,
- a helyszíni koordináció és a napi kapcsolattartás,
- a munkaeszközök, gépek és védőfelszerelések biztosítása,
- a helyszínspecifikus munkavédelmi szabályok átadása,
- a dolgozók munkavédelmi oktatása és orvosi alkalmassági vizsgálata,
- a bérszámfejtés és a foglalkoztatással járó adminisztráció.
A munkavédelmi és megfelelőségi felelősséget különösen pontosan érdemes leírni. A megrendelő ismeri a telephely sajátos kockázatait, a szolgáltató a saját csapatáért felel. A kettőnek a szerződésben is találkoznia kell. Ha egy szolgáltató a teljes láncot viszi, mint az outsource modellben, a mátrix rövidebb lesz, de akkor is le kell írni.
Pótlás, árazás és kilépés
Pótlás. Rögzítse, mennyi időn belül kell pótolni egy kieső dolgozót, és mi történik, ha a pótlás nem érkezik meg időben. Feladatalapú szerződésnél ez a szolgáltató kockázata, a határidőt mégis érdemes leírni.
Árazás. Két alaplogika létezik. Fejenkénti vagy óradíjas elszámolásnál a megrendelő a jelenlétért fizet, és a teljesítés kockázata nála marad. Feladatalapú árazásnál a díj a mennyiséghez, a területhez vagy a lefedett műszakokhoz kötődik, így a szolgáltató közvetlenül érdekelt a hatékony szervezésben. Bármelyik mellett dönt, legyen világos, mi számít bele az árba, és mi külön tétel.
Kilépés. A szerződés végéről a legjobb az elején megállapodni. Érdemes rögzíteni a felmondási időt, az átadás-átvétel menetét, a dokumentumok és az eszközök visszaadását, valamint azt, hogyan marad folyamatos a működés a váltás idején.
Ez a cikk általános tájékoztatás, a konkrét szerződéses feltételeket minden esetben egyedileg egyeztetjük.