Kölcsönzésnél létszámot kap, outsourcingnál elvégzett feladatot. Összevetjük a kockázatot, a költségeket, a felelősséget és a fluktuáció terheit.
Ha egy üzemben vagy raktárban tartósan hiányzik a munkaerő, a vezetők jellemzően két irány közül választanak. Az egyik a munkaerő-kölcsönzés: a partner embereket ad, a munkát Ön szervezi. A másik a munkaerő-outsourcing, vagyis egy teljes feladat vagy folyamat kiszervezése: a partner a kész eredményt vállalja. Elsőre a kettő hasonlónak tűnik, hiszen mindkét esetben külső dolgozók állnak a csarnokban. A különbség abban van, ki felel a működésért.
A két modell röviden
Munkaerő-kölcsönzésnél a partner biztosítja a dolgozókat, Ön pedig beosztja, irányítja és ellenőrzi őket. A szerződés tárgya jellemzően a rendelkezésre bocsátott létszám és a ledolgozott órák. Az elszámolás alapja általában az óra vagy a fő.
Outsourcingnál a szerződés tárgya maga a feladat: például a raklapbontás, a rakodás, a komissiózás vagy egy csarnok takarítása. A partner dönti el, hány emberrel, milyen beosztásban és milyen belső szervezéssel teljesíti a vállalt eredményt. Az elszámolás a feladathoz, a mennyiséghez vagy a lefedett műszakokhoz kötődik.
Érdemes egy harmadik fogalmat is elkülöníteni. A munkaerő-közvetítés csak a toborzást jelenti: a közvetítő megtalálja a jelöltet, aki ezután az Ön saját munkavállalója lesz. A felvétel után minden további feladat Önnél marad.
Hol húzódnak a valódi különbségek
Egy összehasonlítás akkor hasznos, ha a napi működés felől közelít. A legfontosabb szempontok:
- Kockázat. Kölcsönzésnél a teljesítés kockázata Önnél marad: ha a csapat lassú vagy hiányos, a kiesés az Öné. Outsourcingnál a vállalt eredményért a partner felel.
- Költségszerkezet. Kölcsönzésnél óradíjat vagy fejenkénti díjat fizet, a szervezés és az irányítás belső költsége pedig rejtve marad. Outsourcingnál a díj a feladathoz kötődik, így a teljes költség könnyebben összevethető a saját működéssel.
- Felelősség és irányítás. Kölcsönzésnél az Ön műszakvezetője osztja be és ellenőrzi a dolgozókat. Outsourcingnál a partner koordinátora irányít, Ön a kimenetet ellenőrzi.
- Fluktuáció. Kölcsönzésnél a partner pótolja a kilépőt, de az új ember betanítása és a kiesett teljesítmény jellemzően Önt terheli. Outsourcingnál a pótlás, a betanítás és a lefedettség a partner feladata.
- Koordináció. Kölcsönzésnél a beosztás, a jelenlétkövetés és a napi problémák kezelése a saját vezetőit köti le. Outsourcingnál ezt a helyszíni koordinátor végzi.
- A szerződés tartalma. Kölcsönzésnél a szerződés főként létszámról, órákról és díjakról szól. Outsourcingnál a feladat leírásáról, a minőségi elvárásokról, a riportolásról és a pótlás feltételeiről.
Melyik mikor illik jobban
A munkaerő-kölcsönzés akkor működik jól, ha erős saját irányítással rendelkezik, és a feladat szorosan összefonódik a belső folyamataival. Ilyen lehet egy rövid szezonális csúcs, amikor a meglévő csapat mellé néhány hétre kell plusz kéz, és a műszakvezetőknek van idejük a beosztásra és a betanításra.
Az outsourcing akkor előnyösebb, ha a feladat jól körülhatárolható és mérhető. Tipikusan ilyen a raktári árumozgatás, a rakodás, a raklapbontás vagy az ipari takarítás. Akkor is érdemes mérlegelni, ha a fluktuáció tartósan leköti a vezetőket, vagy ha a működés 0–24 órás lefedettséget kíván, és a műszakok feltöltése napi gondot okoz.
A kérdés nem az, hány ember áll a csarnokban, hanem az, hogy elkészül-e a feladat.
Az AYCW teljesítményre szerződik, nem létszámra. A toborzás, a betanítás, a helyszíni koordináció, a pótlás, a szállás, az orvosi vizsgálatok, a tolmácsolás és a bérszámfejtés egy kézben marad. A modellt az Outsource oldalon, a lépéseit a Működésünk oldalon írjuk le.
Hogyan döntsön
A díjtétel önmagában félrevezető. Alacsonyabb óradíj mellett is drága lehet a kölcsönzés, ha a betanítás, a pótlás és a koordináció rejtett költségét a saját szervezete viseli. Ezért érdemes a teljes képet összevetni:
- Írja le pontosan, milyen feladatról van szó, és mi a mérhető kimenete.
- Becsülje meg, mennyi vezetői időt visz el ma a beosztás, a jelenlétkövetés és a pótlás.
- Nézze meg, ki viseli a következményeket, ha egy műszak nem telik fel.
- Kérdezze meg a partnert, hogyan méri és riportolja a teljesítést.
Ha ezekre a kérdésekre világos válasz születik, a döntés ritkán az óradíjon múlik.